HAEMUS 2008/3-4

Rumen Somov

 

 

A Határok nélkül Noé bárkája

 

A Malko teatro multimédiás előadása

 

 

Október 10-én a Ruszei Városi Galéria Őszi Művészeti Szalonja programjában, néhány hónappal azelőtt pedig – június 4-én Szófiában, a Nemzeti Kultúrpalotában – a magas művészeti értékek kedvelőinek abban a meglepő élményben volt részük, hogy egy olyan előadással találkozhattak, amely videovetítést, élő zenét, éneklést és színészi improvizációt ötvöz. A szövegek bogumil legendákból, bolgár mondákból, legendákból és közmondásokból, régi népszokásokból (Peperuda és German), Ekaterina Tomova Ittfelejtette őket az ég című művéből vett részletekből, Sztaniszlav Sztratiev A másik oldalon című színművéből, valamint két kortárs költőnő – Penka Vatova és Elka Dimitrova – verseiből összeállított kompiláció. A Nikolaj Ivanov által komponált zene – amely az etno és a dzsessz között van – pulzált előadásában a tamburán, számítógépen, különféle fúvós hangszereken és sok minden máson (beleértve a saját testét is mint ütős hangszert), plusz az énekhang. A másik énekhangon, amely a bolgár származású magyar színésznőhöz, Hadzsikosztova Gabriellához tartozott, hangzottak el a szövegek is. A virtuóz szaxofon pedig (vagy szaxofon és klarinét Ruszéban) az egyik magyarországi vezető dzsesszzenészé:  Tóth Viktoré (Szófiában) és Eredics Dávidé (Ruszéban). Itt minden komponens egyenértékű volt és megrázó.

 

 

Természetesen a meglepetés nem az, hogy határozott bolgár hangzása ellenére egy olyan projektről van szó, amely Magyarországon valósult meg, és már nagy elismerést kapott Berlinben és Budapesten. Az sem, hogy Hadzsikosztova Gabriella – a bolgár operett évtizedeken át ünnepelt primadonnája, Liljana Kiszjova lánya – színésznő, akit ritkán láthatunk bolgár színpadon. És az sem, hogy az előadás egy multimédiás produktum, amely technikai viszonylatban tökéletes, amilyen valóban.

 

A Malko Teatro elhozta Bulgáriába Noé bárkáját!

 

Az egyre inkább atomjaira hulló világba, egy egyre inkább menthetetlenül a mások meg nem értésébe és el nem viselésébe süllyedő területre… Egy olyan országban, amely ötvenévente mindent áthúz mindent, és a nulláról kezdi, a Malko Teatro megmutatja, hogy lehet egyesíteni a múltat és a jelent, a művészet különböző fajtáit, a zene különböző fajtáit, a különböző szövegeket, a különböző hangszereket, a különböző nyelveket (elhangoztak bolgár és magyar nyelvű szövegek)… És nem utolsósorban a különböző nemzetiségű embereket egy élettel és belső harmóniával átitatott mixbe, amelynek célját, de mozgatórugóját is egyetlen rövid szóban lehet összefoglalni: lélek!

 

Lenyűgöző Nikolaj Ivanov hangja és zenészi képessége, akiről néhány hónappal ezelőttig még csak nem is hallottam. Zenei gondolkodásában és hatásában szerény véleményem szerint nem zenész létére nincs messze Milcso Levievtől, Teodoszij Szpaszovtól, Jaldaz Ibrahimovától vagy Ibrjamtól. Ennek az embernek (kiderült, hogy profi képzőművész is) a közönség bámulatára sikerült a tamburát egy virtuóz gitárjává tenni! A testét pedig xilofonná! Mekkora belső szabadság kell egy ilyen tetthez! Az ő és Hadzsikosztova Gabriella hangjának vibrálása, a párosításuk, az egymásba folyásuk, háttérben a diszkrét  szaxofonnal és a klarinéttal, a zene és a vízió egybefonódása valóban káprázatos volt.

 

A Határok nélkül-ben a közönségnek lehetősége volt élőben látni, hogy kell játszani nem az emelkedettség betanult mimikai és intonációs sablonjaival, hanem az egész belső lényünk teljes mozgósításával, amit Gabriella külsőre szinte változatlan, metsző arckifejezésének feszültsége tükröz.

 

A Határok nélkül az emberi lény gyökereihez szól. Arra késztet minket, hogy kikeveredjünk a lenézett és középszerűség kiáltásaitól eltompult bolgár lelki térség örvényéből.

 

Azon töprengve, hogy hol is láttam ilyet, ahol a színész ennyire összenő azzal, amit csinál, önkéntelenül jutok el az egyetlen lehetséges párhuzamhoz: a nesztinárokhoz (parázson táncolók – a ford. megj.) Annak a táncnak a transza… Plusz az intonációval való bánásmód európai kultúrája. A nesztinárság tulajdonképpen mindhármukban benne van. A magyarban is… És ezeknek a fantasztikus alkotóknak a hitében, hogy amit művelnek, annak van értelme… Sorsdöntően fontos, hogy Noé bárkájával átvigyék az életet a megmenekítő partra… Ez tényleg drága ajándék…

 

Ezt sohase szabad feladniuk!

 

 

Genát Andrea fordítása

 

Malko Teatro nyelv menü Lang HU Lang BG Lang EN